Kalauz

Gyakran hallott hittel kapcsolatos kifejezések magyarázata, a keresztény hittől távol élőknek.

A magyarázatok nem a teljesség igényével készülnek, hanem röviden, lényegre törően -esetleg a sok megközelítésből csak egyet kiragadva- igyekszenek útmutatást adni.

Tovább

1.) „Isten tegye teljessé benned a jót, amit megkezdett benned.” (papszentelés) Gyakran halljuk azt magyarként - minket ismerő nemzetek fiaitól- hogy mi magyarok pesszimisták vagyunk, az önsajnálat sötét vermeiben tengődünk. Nyilván nem tagadhatjuk le ezt az állítást, de mindig készen állunk a magyarázatra; a kimagyarázásra. („van rá okunk”)


Történelmünknek több éve tartó jelen ideje azonban arra bíztat bennünket, hogy mégis emeljük föl tekintetünket! és reménnyel nézzünk a jövőbe… akkor is, ha a jelen -sok szempontból- kevés okot ad rá. Gondoljuk meg testvérek,hányszor sodródott már nemzetünk végveszélybe, a pusztulás szélére… ( a török időkben előfordult, hogy az egész Dunántúlon 2-3 pap maradt és talán néhány százezernyi magyar…) és mégis itt vagyunk…. nem azt mondom, hogy töretlen életkedvvel és minden pusztítást legyőző virulens erővel, de itt vagyunk!... és hittel hisszük, hogy nem a véletlenek és a szerencse sorozataként, hanem a Gondviselő Isten irgalmából vagyunk itt, (és ha nem is virulunk, de legalább létezünk!) Létezünk. Isten irgalmából és Nagyasszonyunk pártfogása végett.


Hiszem, hogy Ő eszközölte ki számunkra, azt a világosan látó ország vezetőt, aki -minden gyarlósága (és az őt körülvevők gyarlósága) ellenére is- képességet, bölcsességet és erőt kapott arra, hogy az egész magyar nemzetet, országunkat, kultúránkat, az életet hordozó keresztény hitünket - mindnyájunkkal összeforrva- megmentse a jövőnek. Azt a feladatot kapta a történelem jelen idejében - mint egykor pl. a tatár-járáskor IV. Béla királyunk- hogy teljessé tegye azt a jót, amit Isten irgalmából Szent István király kezdett el magyar népünk életében.


2.) Ha lenne erőm, lehetőségem és energiám, könyörögve fordulnék mindenkihez: tegye le „harci fegyvereit”, és vegye elő józan eszét! És az örökös elégedetlenség helyett gondoljon arra, milyen mélységből kell felemelkednünk… és csak egyet nézzem: a keresztény Magyarország eszményét!... amely már sokszor feltündökölt történelmünkben, de ugyanannyiszor el is halványult kicsinyes vagy éppen ezzel ellentétes küzdelmeink során!

A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat!” (1Kor 3) Szent István király lerakta országunk alapjait… biztos sziklára, a keresztény hit és erkölcs sziklájára… merne-e valaki más alapot választani?! Biztos lenne… de megengedhetjük-e? Lehetséges-e- hogy újra a szabadkőműves- liberalizmus ingoványára terelődjön a magyar nép élete, jövője?!


3.) Egy jó országvezetőnek pontosan olyannak kell lennie, mint egy jó édesapának!... aki felelősséggel odafigyel családja, gyermekei mindenféle szükségleteire!... az anyagiakra éppúgy, mint a lelki, szellemi épülésre, gazdagodásra. Szent Istvánt is ez tette naggyá Isten és a magyarok szemében, hogy nemcsak a gazdaságot nézte, a testi szükségleteket; a jó termőföldeket, erdőket itt a Kárpát-medencében, hanem arra is gondolt, hogy kiművelt emberfők teremjenek magyar földön és a itt élő magyar emberek a keresztény hit és erkölcs kipróbált értékei szerint éljenek.


4.) Szent István az első és egyben végső minta minden országvezető számára. Ennek igazságát ezer esztendő bizonyítja! A mi népünk akkor halad a megmaradás és felépülés útján, ha a „szentistváni lelkület” és gondolkodás lényegét hordozó vezetője van. Ennek nincs alternatívája!


És ebbe senkinek sincs joga beleszólnia… egyedül nekünk, a magyar nemzetnek, Szent István fianak!


>Nincs joga beleszólni sem Brüsszelnek, sem Wasinghtonnak, sem Moszkvának, sem Tel Avivnak. Minden gondolkodó magyar tudja és ismeri az élet és megmaradás útját. Mi nem kérünk sem Kelet, sem Nyugat halálából!

Bár megroppantott bennünket Trianon gyalázata; de nem zúzott szét! Elég volt a minket „lábtörlőnek használók zsarnokságából”, az adós rabszolgaságból éppúgy mint a kitervelt migrációból; a lelkiismeretünket zsarolók önkényéből;„a furcsa hangokat -biblikus demagógiát- hallató Rómából”; az egykor keresztény Európát eláruló politikai bürokratákból…


Mi Szent Istvánt választjuk; az ő lelkületét gondolkodását követő országvezetőt akarunk továbbra is… „aki által Isten teljessé teheti bennünk azt a jót, amit egykor megkezdett őseink életében Szent István király által!” Ámen.