Kalauz

Gyakran hallott hittel kapcsolatos kifejezések magyarázata, a keresztény hittől távol élőknek.

A magyarázatok nem a teljesség igényével készülnek, hanem röviden, lényegre törően -esetleg a sok megközelítésből csak egyet kiragadva- igyekszenek útmutatást adni.

Tovább

A Szent Imre Plébánia – kapcsolódva a Püspöki Kar kezdeményezéséhez –  2017. október 13-án, száz fő részvételével buszos zarándoklatot szervezett a fatimai Mária jelenések 100. évfordulója alkalmából Soroksárra.

Itt épült fel az ország első olyan temploma, amelyet a Fatimában megjelent Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlottak.

Imádságos együttlétben, Szabó János, Laposa Norbert és László Dezső plébános atyák lelki kíséretével érkeztek meg buszokkal a zarándokhelyre a Fatimai Szűzanya gyönyörű templomához.

A szentegyház története a II. világháborúig nyúlik vissza. Novák József, későbbi soroksár-újtelepi lelkész a háború végén orosz fogságba kerültfogadalmat tett, ha hazajut, a Fatimai Szűzanya tiszteletét fogja szolgálni. Fogadalmát 1957-ben tudta teljesíteni. A megvalósításhoz szobrokat kér Fatimából, melyek érkezése reménnyel töltötte el az ország katolikus közösségeit a levert forradalom után. A kis városszéli kápolna zarándokhellyé vált, majd 1958-ban templomot kezdett építeni az atya, amit azonban a hatalom bezáratott, lakóházzá alakíttatott, Novák Józsefet pedig elhelyezték. A templomépítés gondolata azonban negyvenkét éven keresztül élt; végül 2000-ben tudták megkezdeni az építkezést. A templom tervezője Marosi Gábor építész volt. Közben az elhelyezett lelkipásztor „lelki templomot épített”: imamozgalmat alapított – ennek az egész országot behálózó mozgalomnak nagy szerepe volt a templom felépülésében. 2003-ban helyezték el 41 méteres tornyán a Szűzanya hat és fél méteres aranyozott szobrát.

Az idei jubileumi szentmisén a templom előtt elterülő téren állították fel szabadtéri oltárt, melyet mintegy 10-15 ezres  zarándoksereg állt körül. A szertartást Erdő Péter bíboros vezette, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, köztük Márfi Gyula érsek atya koncelebrálásával. Erdő Péter bíboros Mindszenty József 1946-ban mondott imájának szavaival ajánlotta fel hazánkat és népünket szentbeszédében a Boldogságos Szűzanyának. fatimai Szűzanya minden szomorúságunkban, betegségünkben, csüggedésünkben közbenjárónk. Az ő azonosulása Krisztussal megmutatja, hogy hogyan nyer értelmet, hogyan törpül el minden fájdalmunk és keserűségünk, ha teljes szeretettel Jézushoz kapcsolódunk, mutatott rá. Majd szomorúan összegezte: Megyházunkat, de egész népünk életét is leginkább az elszürkülés, a hit és az érdeklődés elvesztése fenyegeti. Egyfajta lelki kiszáradás jellemez minket. Nemcsak azért, mert felcsillant előttünk a jólétnek, az anyagiaknak, az utazásoknak, a csodálatos műszaki alkotásoknak, a kényelemnek a lehetősége, hanem mert sokszor maga az ember változik meg bennünk. Mintha a szellemiérzelmi gazdagságunkat és lelki érdeklődésünket elnyelné a környezetünket betöltő hangzavar. Pedig az Isten szól hozzánk, aki minden embert az üdvösségre hív.

Délután az almádi zarándokok ellátogattak a Budai Várba is, megtekintették a csodálatosan felújított Mátyás templomot, a Halászbástyát, s felkeresték annak az egykori Zsigmond kápolnának az alapjait, amelyben Almádi mai büszkesége, a Szent Jobb-kápolna állt hajdan.